"Mit nekem zordon Kárpátok..."amikor itt a borókás

Részletek

Közzétéve: 2013. december 08. vasárnap, 19:26

Ami fontos és szép az életben, annak van eleje, tartalmas közepe és vége, mint egy jó novellának,akár egy zenei műnek...vagy egy tájfutó évadnak. Ami keretet ad, az a boróka, ...én már csak ilyen vagyok, ezzel kezdek ezzel zárok.
Az  évad lezárásaként Bócsán rendezték meg a 2 napos Boróka Kupát, szombaton böllérfesztivállal fűszerezve. Sajnos csak a vasárnapi versenyről tudok személyes élményekkel szolgálnia szombatiról csak beszámolók alapján. A térkép, mint mindíg jó rajzolatú és hibátlan. Pályák kiemelten kemények, sok útvonalválasztással, kis és nagyátmenetekkel fűszerezve, csípősen, mint a böllérfesztiválon a véreshurka. Volt is vér a pályán hasadt a fejbőr, duzzadt a térdkalács. A pontok elhelyezésénél - úgy éreztem - a felvezetőknek az állvány a doboz és a bólya mellett a gyalogsági ásó is a eszközük, amit használtak is. A fő szabály - csak ha átesel a bólyán - akkor vedd észre. Volt is párbeszéd a borókában, alig pár méterre egymástól, - nem látva- de hallva....kinek kell egy 42-es? Ez nem OB, és ha már itt tartunk-etikus-e avagy sem a párbeszéd az erdőben- véleményem az,hogy ez egy ilyen verseny, itt más szabályok érvényesek ( legfeljebb ne válaszolj ) Ha szigoruan az iránymenetet erőltettem, átvágva a zöld folton, csak akkor vettem észre, amikor a boróka folt közepére gyötörtem magam, nem értettem, hogy kerültem oda, mert nem találom a kijáratot, hol is jühettem be, ekkor vagyok megzavarodva,mint vasember a mágneses viharban. Ilyenkor teszem fel a kérdést- kell ez neked? Hát kell, válaszolok már egypár óra múlva, tüskéket kiszedve magamból és tervezgetek.Ismét Borókával kezdem a 2014-et.

Kóger Gyula